Rólunk

Duncan Loriennel 1997 nyarán találkoztam először. Énekes előadóművészként London közelében léptem fel egy nemzetközi zenei fesztiválon, melyen Duncan meghívott vendégművészként zongorázott.
Egyik délután bemutató előadást tartott az általa akkor már nagy sikerrel oktatott zeneoktatási módszerről a fesztiválon résztvevő művészeknek. Az előadás nagy hatással volt rám. Magam is sok éven át tanultam zenét a hagyományos zeneoktatási rendszerben, s jól emlékeztem még, milyen nehéz volt a szolfézs, és hány gyerek volt körülöttem, aki lemorzsolódott az évek során és a hangszeres tanulást is abbahagyta, csak mert nem sikerült megértenie a zeneelméletet. A Duncan által használt oktatási megközelítés lenyűgöző volt. A két órás bemutató foglalkozás során többet tanított meg a jelenlévőknek, mint amit a zeneiskolai szolfézs oktatás egy év alatt. Belegondoltam, hogy hány gyerek maradhatott volna a hangszere mellett, ha ezzel a módszerrel tanítják. Már aznap megfogalmazódott bennem, hogy el kell hoznom Őt Magyarországra.

Ennek már sok-sok éve. Azóta Duncan minden évben eltölt néhány napot nálunk, és módszere segítségével emberek százainak adja vissza a zenélés örömét, köztük nagyon sok olyannak, akit annak idején fel sem vettek zeneiskolába mondván, hogy nincs hallása vagy  akik nem is mertek belevágni a zenetanulásba, csak titkon álmodtak arról, hogy milyen lenne leülni egy zongora vagy egy gitár mellé. E szeminárium után egytől-egyig megtehették végre. Nagyon boldog vagyok, hogy ehhez hozzájárulhattam.

A honlapról letölthető bemutató anyagot Duncan Lorien személyesen állította össze, és mi változtatás nélkül adjuk közre. Aki tanult zenét, pontosan tudni fogja, hogy csupán ezt az anyagot mennyi idő alatt tanulja meg valaki a zeneiskolában. Azok számára, akik nem tanultak zenét, elmondom, hogy ezen anyag elsajátítása hagyományos módon általában évekig tart. A szemináriumon használt módszer segítségével azonban, ez az idő jelentősen lerövidül.

Kritikusaink néha megvádolnak bennünket azzal, hogy a zenét a puszta matematika szintjére degradáljuk. Most az elején szeretném tisztázni, hogy korántsem erről van szó, ez csak a felületes szemlélő véleménye lehet.

A zene egy nyelv. Arra való, hogy különleges módon fejezhessük ki általa gondolatainkat, érzéseinket. Minden nyelvnek van egy szabályrendszere, amelyet ismerni kell ahhoz, hogy egymáshoz beszélni tudjunk. Ha valaki nem ismeri a magyar nyelvtant, nem fogja megérteni József Attila verseit, hiába van kiváló érzéke az irodalomhoz. A zenének is megvan a maga szabályrendszere vagy nyelvtana. Ha ezt a nyelvtant évek helyett sikerülne elsajátítani néhány hónap vagy esetleg néhány hét alatt, akkor a fennmaradó éveket teljes egészében arra lehetne használni, hogy az ember kibontakoztathassa a kreativitását, fejleszthesse a művészi kommunikációt és kifejezhesse érzéseit ezen a csodálatos nyelven. Duncan módszerével a zene nyelvtanát évek helyett napok alatt lehet átlátni, megérteni, és nem száraz, magolós szinten, hanem élményekkel és zenével teli módon.

Ezzel szemben a hagyományos zenei oktatási rendszerben a tanulók éveket töltenek el az alapvető zenei szabályrendszer elsajátításával, miközben sokuk feladja vagy abbahagyja, mert nem lát át annak bonyolultságán, s el sem jut az igazi művészetig. A Lorien- módszerrel ez a szabályrendszer sokkal egyszerűbbé, könnyebben átláthatóvá válik, s bárki bármilyen zenei képzettséggel meg tudja érteni. Őszintén bízom abban, hogy ezzel a megközelítéssel sokak számára kinyílhat néhány eddig örökre zártnak hitt ajtó. S mivel a puding próbája az evés, ha a bemutató anyag olvasása közben vagy a végére érve úgy érzi, valamit nem teljesen ért, hívjon bennünket bátran, szívesen segítünk!

Jó tanulást kívánok,

Gulyás Ági